Közös net az albérletben: ki fizesse, ha az egyik lakó egész nap tölt?

Néhány éve még az volt a kérdés egy albérletben, hogy legyen-e egyáltalán internet. Ma már az a kérdés, ki fizesse. A legtöbb lakásban egy szélessávú előfizetés, egy vezeték nélküli router és három-négy laptop osztozik ugyanazon a vonalon, és ahogy nő a sávszélesség, úgy nőnek a különbségek is: az egyik lakó csak levelezik és híreket olvas, a másik esténként filmeket és zenét tölt le, a harmadik a szakdolgozatához keres anyagot.

Kinek a nevén van a szerződés?

Ez az első és legfontosabb kérdés. Az internetszolgáltatóval nem a lakás köt szerződést, hanem egy ember. A számlát ő kapja, a tartozásért ő felel, és ha hűségidős csomagot választott, a felmondás díja is őt terheli. A lakótársak ebben a viszonyban nem szerződő felek: amit fizetnek, azt a szerződőnek fizetik, egymás közötti megállapodás alapján.

Ezért érdemes beköltözéskor leírni néhány dolgot:

• ki köti a szerződést, és meddig szól a hűségidő;
• mennyi a havidíj, és hogyan osztjátok;
• mi történik, ha valaki a hűségidő vége előtt kiköltözik: fizeti-e a részét a lejáratig, vagy átadja a helyét az utódjának.

Ha ezt nem beszélitek meg, a szerződő marad egyedül a havidíjjal, amikor a lakótársai szétszélednek.

Egyenlő osztás: a kiindulópont

A havidíj fix összeg, nem függ attól, ki mennyit használja a netet. Ha a csomagban nincs forgalomkorlát, a sokat töltő lakó nem kerül többe a lakásnak, mint a keveset töltő. Ilyenkor a fejenkénti osztás teljesen tisztességes: mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja, és mindenki ugyanannyit fizet érte.

Vannak azonban csomagok, amelyekben a havidíj csak bizonyos mennyiségű adatforgalmat tartalmaz, és a felette lévő forgalomért külön kell fizetni. Itt már számít, ki mennyit tölt. Ha egy ilyen csomagot választotok, beszéljétek meg előre, hogy a többletforgalom díját ki viseli. A legegyszerűbb szabály: ha a túllépés egyértelműen egy lakóhoz köthető, ő fizeti.

A gyorsabb csomag felára

Gyakoribb helyzet, hogy az egyik lakótárs gyorsabb kapcsolatot szeretne, mert sokat tölt, vagy mert otthonról dolgozik. A többieknek elég lenne az alapcsomag is. Ilyenkor jól működik, ha az alapcsomag díját egyenlően osztjátok, a gyorsabb csomag felárát pedig az fizeti, aki kérte. A fenti példában Lajos így havi 3 248 forintot fizet, a többiek 1 247–1 248 forintot. Ha később kiderül, hogy mindenki élvezi a gyorsabb netet, a felárat is el lehet osztani. Ez már a társaságon múlik.

A router és a többi eszköz

A router, a hálózati kábel vagy egy második hozzáférési pont egyszeri kiadás. Ha közösen veszitek, közösen is a tiétek, és érdemes eldönteni, mi lesz vele, ha valaki elköltözik. A legegyszerűbb, ha a lakásban marad, és a távozó lakó a részét megkapja az utódjától, vagy lemond róla, mert az eszköz pár év alatt úgyis elavul. Ha a szolgáltató adja az eszközt, az az övé, és a szerződés megszűnésekor vissza kell adni.

Letöltés és közös vonal

Egy dolgot nem szabad elfelejteni: a szolgáltató felé a vonalon zajló forgalomért a szerződő felel. Ha valamelyik lakó jogsértő tartalmat tölt le vagy oszt meg, az a szerződő nevén lévő kapcsolatról történik. Érdemes ezt is szóba hozni, nem gyanúsítgatásként, hanem azért, mert a lakás közös, a vonal pedig egyvalaki nevén van. A legális online zene- és filmáruházak ma már egyre szélesebb kínálattal érhetők el.

Röviden

• A havidíjat alapesetben fejenként osszátok.
• A gyorsabb csomag felárát vagy a forgalomkorlát feletti díjat az fizesse, aki miatta felmerül.
• A szerződő nevét, a hűségidőt és a kiköltözés szabályait írjátok le.
• A közös eszközökről döntsétek el előre, mi lesz velük szétköltözéskor.